Jóga úton

Napjainkban egyre népszerűbb a jóga. Így vagy úgy, de mindenki hallott már róla. Hatha-jóga, Dinamikus jóga, Gerincjóga, Power-jóga, Astanga, Bikram-jóga, Yin-jóga, Yin-yang jóga, Aeriel jóga, Kundalini-jóga, Immunerősítő jóga, Női jóga, Ayurvédikus jóga,…….nem tudom, hogy kifelejtettem –e a felsorolásból valamit. Láthatod, hogy milyen sokszínű a kínálat a „jóga piacon”. Aki elhatározta, hogy jógázni szeretne, bizony jogosan teheti fel azt a kérdést, hogy mi ez a sokféleség? Melyik az igazi? Ha ilyen széles a kínálat, akkor vajon melyikkel érdemes elkezdeni? Egyáltalán mi nevezhető jógának?

Nézzük csak:

Az ősi jóga keletkezéséről pontos információink nincsenek; amit biztosan tudunk, hogy kb. 5000 évvel ezelőtt, az India észak-nyugati részén fekvő Indus-völgyben már élt az emberiségnek egy kicsinyke magja, akik ismerték a jógát. Sőt annyira fontosnak tartották, hogy a művészetükben is megörökítették. Kőből formázott ászanázó ember alakokkal azt az üzenetet hagyták az utókornak, hogy igen nagyra becsülik ezeket a gyakorlatokat. Az üzenet ma is él, sőt….. napról-napra egyre nagyobb teret kér…..és kap.

A továbbiakban úgy folytatnám, hogy a jóga nem vallás, inkább egy rendszeresen végzendő fizikai és mentális gyakorlatokból álló életfilozófia; melynek célja a test az elme és a lélek egyesítése. A gyakorlatok pontos kivitelezését, Krisztus után valamikor 400 körül (a pontos idő ismeretlen) a bölcs Patandzsali a Jóga Szútrákban foglalta össze. A Jóga Szútrák bonyolult megfogalmazásait, a jóga útján járó, a Szútrák tanításait követő megvilágosodott mesterek, bölcs filozófusok értelmezték; majd létrehozva a saját jóga iskolájukat, tovább adták a tanítást az emberiségnek. Így keletkeztek a nagy ismert jóga iskolák. A legismertebbek: Himalájai jóga, Ilyangar jóga, Szatyananda-jóga, Sivananda-jóga, Jóga a mindennapi életben rendszer. Aztán ahogy a világ szép lassan változott, és benne az emberiség szokásai, és az igényei is, úgy változott a jóga is. Ahogy változott az egyén és a környezete közötti kapcsolat, úgy születtek újabb és újabb irányzatok, és születnek napjainkban is……Tehát a jóga él, és aktualizálódik, így ahogy a világban felmerül a változás szüksége, úgy emelkednek ki folyamatosan az egymást kiegészítő új utak, hogy szintézist létrehozva, mindenki megtalálhassa azt, amellyel a leginkább azonosulni és változni tud.

De hogy érdemes választani? Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni? A tradícionális jóga iskolák, a Hatha-jóga alapjaira épültek; azaz a gyakorlás során minden testpozíció (ászana) kitartását egy rövid ideig tartó ellazulás követi. Ebben a rövid csendben mindig van lehetőség megfigyelni, hogy egy-egy ászana után hogyan oldódnak ki a feszültségek a testből, és milyen energiaáramlások indultak el. Egy rövid időt kap a test, hogy felkészülhessen a következő ászanára. Ugyanakkor nagyon sokan vannak, akiknek a csend nem jelent biztonságot, és nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak ellazulni. Ők fizikailag és mentálisan is egy fárasztóbb, dinamikusabb mozgást igényelnek. Így tudnak magukból kidolgozni feszültségeket. Vannak, akik a választott mozgással a kihívásokat keresik, és a határaik tágításával szeretnének fejlődést elérni. Természetesen mindenki válasszon kedve szerint.

DE! Nem csak szóbeszéd az, hogy, ha nem körültekintően választunk, akkor a jógával bizony sokszor többet ártunk magunknak, mint amennyit használunk. Amikor először eljön hozzám valaki, hogy szeretne megtanulni jógázni, mindig megkérdezem, hogy van –e olyan fizikai problémája, amelyről tudnom kellene. Azért kérdem, hogy a gyakorlás során ezt figyelembe tudjam venni, és szólhassak azoknál a gyakorlatoknál, amelyeket nem végezhet, vagy esetleg csak apró módosításokkal. Ha az a válasz érkezik, hogy nincs semmi gondom, ennek a válasznak soha nem dőlök be. Tovább kérdezősködök. Milyen munkát végez, szokott –e rendszeresen sportolni, vannak –e gyerekei, ha az illető nő, akkor mindig megkérdezem, hogy hány gyermeket szült, és közben figyelem a testtartását, és figyelek a nonverbális közléseire is. Sajnos az ülő munka, a nehéz fizikai munka, a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás, a testsúly ingadozások, a szülések, a stressz, néhány év alatt létrehozhatnak olyan elváltozásokat a gerinc struktúrájában, amelyek kezdetben nem okoznak fizikai tüneteket; és mivel nincs fájdalom, igazolt betegség sincs. Ezen okok miatt, kezdetben nem árt óvatosnak lenni.

Ha az a szándékod, hogy elkezded a jógát, és ez nem csak egy szalmaláng, akkor a fenti okok ismeretében, érdemes körültekintően választani. Az a tapasztalatom, hogy a legmegfelelőbb gerincjógával, vagy valamelyik tradicionális jóga iskola különböző nehézségi szintekre bontott óráival kezdeni. Nagyon fontos, hogy egyszerű nyújtó gyakorlatokkal finoman kezdődjön a gerinc struktúrájának a megerősítése. Fontos, hogy fokozatosan legyen bevezetve a fizikai test és az elme is a gyakorlásba, és a gyakorlás alatti csendbe. Ebből baj sosem lehet. Néhány hónap után, ha nincs semmi gond, természetesen tovább lehet lépni a vágyott irányba. Power, Astanga, Bikram, Yin……de a lépcsőfokokat nem érdemes kihagyni. A testünk egészsége ugyanis pótolhatatlan. Spirituális úton járunk, de ha az egészségünk meggyengül, a figyelmet nehéz az élet spirituális tanításai felé fordítani.
A mozgásra pedig mindenképpen szükségünk van.

„Aki nem mozog, az nem veszi észre az őt gúzsba kötő láncokat.”
(Rosa Luxemburg)

Szeretettel: Kriszti