Kapcsolat

Tiszta Forrás Jóga és Önismeret Stúdió

Cím: 2030 Érd,
Budai út 20. I/14.
Telefon: 36204537884
E-mail:


Hatha-jóga


Jógával az egészségért

Sokan úgy gondolják, hogy a jóga is csak a testmozgás egy bizonyos formája, de a jóga ennél jóval több. Életfilozófiája és gyakorlatai, már évezredek óta gazdagítják az emberiség tudását. Olyan átfogó ősi gyakorlatok sorozata, amely kapcsolatot hoz létre a fizikai test, az elme, és az Önvaló (Self) között. Így a jóga gyakorlatai, azon túl, hogy kedvezően befolyásolják a fizikai test élettani működéseit, meditatív tudatállapotba vezetnek.

A jóga néhány kiemelten fontos élettani hatása:

  • Erősíti a keringési szervrendszert
  • Tisztítja, és erősíti a légzési szervrendszert
  • Erősíti az immunrendszert
  • Csontozat és a gerinc erősödik
  • Harmonizálja az endokrin rendszer működéseit
  • Tartásjavító
  • A rendszeres gyakorlás csökkenti a szorongásos kórképek, a depresszió, az alvászavar, és ADHD (gyógyszeres kezeléssel kombinálva) tüneteit
  • Csökkenti az agressziót
  • Nagy szerepet játszik a pszichoterápiák sikerességében az által, hogy növeli a szerotonin és más neurotranszmitterek szintjét a szervezetben
  • Feszesíti a testkontúrt, ezáltal karcsúsít
     


A jóga 5 alapelve

„Minél inkább életre kelted a testedet, annál tudatosabbá válsz önvalódban." (Yesudian)

A helyes testgyakorlás (Ászana)

Az ászana szankszrit szó, jelentése – ülés, vagy testhelyzet, belehelyezkedés, jóga póz. Vannak álló, ülő, fekvő, és fordított testhelyzetű ászanák. Előre hajlító, hátra hajlító, oldalra hajlító és csavaró pózok. Egy ászana lehet statikus vagy dinamikus. Vannak bemelegítő gyakorlatsorok, emésztést segítő pózok, hasizom erősítő gyakorlatok, tartásjavító pózok, relaxációs vagy energetizáló testhelyzetek. Egy ászana felépítésében, egyszerre figyelhető meg egy megfeszített, és egy ellazított állapot, miközben a tudatosság a fókuszponton pihen, a lélegzet pedig folyamatosan áramlik.

Nagy figyelmet, és tudatosságot igényel egy-egy testtartás gyakorlása, finomítása. A számtalan pozitív élettani hatása mellett, az ászanák gyakorlásának a legfőbb célja mégis az, hogy fájdalom és kényelmetlenség érzet nélkül megtanuljunk stabilan ülni. Ez azért fontos, hogy a meditáció gyakorlásánál már ne a fájdalomérzet legyen a fókuszban, hanem a lélegzetünk, vagy a mantránk, amely bevezet a meditációba.

A helyes légzés – avagy a lélegzés művészete

A levegő, és a lélegzetünk, az életünk egyik nélkülözhetetlen eleme. Lélegzetünkkel megtöltjük a tüdőnket, majd az elhasznált levegőt pedig kiengedjük. Amíg élünk, a fizikai testünk, és az univerzum között folyamatos ez az anyagcsere. Köztudott, hogy a lelki, szellemi és fizikai működéseink, közvetlen és azonnali hatással vannak a légzésünk változásaira. Ugyanakkor a légzés is bele tud szólni a lelki, szellemi és fizikai működéseink alakulásába. Ez egy oda-vissza ható folyamat, egy folytonos vegetatív önszabályozás.

A legtöbbünk nem figyel a mindennapi tevékenységek között a légzés ritmusára és minőségére. Pedig, ha megtanulnánk a légzésünket tudatosan szabályozni, sokat segíthetne abban, hogy megtisztítsuk testünket és lelkünket az érzelmileg felgyülemlett feszültségektől.

A pránajáma, a légzés tudománya. A frissítő hatású, nyugtató, ill. kiegyensúlyozó jellegű légzőgyakorlatok mellett, találunk emésztésjavító, hűsítő és hőtermelő légzést is. A váltott orrlyukú légzés (Anuloma-viloma) kiegyensúlyozza a testben lévő energiákat, tisztítja a nádikat (energiacsatornákat), oldja az energetikai blokkokat. A „prána” vagy életerő, életenergia, rezgés, egy a levegőnél finomabb energia, mely a világegyetemben mindent átjár. Az „ajáma” jelentése kiterjesztés, növelés, szabályozás, irányítás. A pránajáma gyakorlatok olyan módszerek, melyekkel felébreszthető, aktiválható, szabályozható és irányítható az életenergia.

A jóga, elsősorban a lélegzés szabályozásával hat vissza a tudat működésére.

A helyes relaxáció

A helyes relaxáció célja, hogy a fizikai test, az elme, és a lélek, ellazult állapotba kerüljön. Ebben az ellazult állapotban megszűnik a testet és a lelket rabságban tartó szorongások, félelmek, feszültségek, és az egymást érő gondolatok özöne. A relaxáció alatt megtanuljuk figyelmünket tudatosan irányítva, ellazítani az egyes testrészeket, izmokat, ízületeket, megtanuljuk kikapcsolni a kavargó gondolatokat, és így megtapasztalhatóvá válik az elme csendje. Fontos a saját élmény, a relaxációt egyre mélyebben megélő tudatállapot megtapasztalása. Lehet, hogy kezdetben az ellazulás nehézséget jelent, de a többi képességhez hasonlóan, a relaxáció is elsajátítható, sőt….fejleszthető.

A relaxációs technikákat a klinikai pszichológia is alkalmazza, számos pszichoszomatikus és mentális probléma kezelésére. Többek között a depresszió, szorongásos kórképek, táplálkozási zavarok, magas vérnyomás, migrén stb. tüneteinek enyhítésére.

A relaxáció néhány kiemelt hatása:

  • Erősíti az idegrendszert
  • Megnő a belső szervek oxigén ellátottsága
  • Megnöveli a szervezetben az endorfinszintet, ezáltal kellemes közérzetet biztosít
  • Összehangolja a két agyféltekét
  • A fizikai és az energetikai blokkok feloldódnak
  • Pihentet. 20 perc relaxáció, 2 óra alvásnak megfelelő pihenést nyújt a testnek és a léleknek
  • Az alvászavarok tünetei enyhülnek
  • Életszemlélet változást hoz. A negatív érzelmek és gondolatok áthangolódnak, pozitív irányúvá válnak





A helyes táplálkozás

A jógikus életforma fontos részét képezi a szabályozott táplálkozás. Sokat hangoztatott táplálkozási forma a jóga gyakorlásban, a vegán táplálkozás, amely (szattvikus-tiszta) elsősorban a Föld terményeit, zöldségeket, hüvelyeseket, gyümölcsöket, dióféléket és a különböző magvak fogyasztását részesíti előnybe. A kevésbé szigorú táplálkozási forma a lakto vegetariánus, amely a tejtermékek és a tojás fogyasztását is megengedi. A jógikus (szattvikus) táplálkozás életerővel, éltető pránával tölt fel bennünket, ugyanakkor a spirituális felemelkedésünket szolgálja.

Ugyanakkor, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy az ember születésénél fogva mindenevő. Tápcsatornája, az állati, és növényi eredetű fehérjék, rostok, ásványi anyagok megemésztésére egyaránt alkalmas. Én immár egy évtizede vegetariánus vagyok, a véleményem (a jógikus szemlélettel ellentétben) mégis az, hogy a hús fogyasztása szükséges lehet, hiszen sokan vannak, akik az étkezésekből nem tudják kihagyni a hús fogyasztását, mert hús nélkül éhesnek, üresnek érzik magukat.

A jóga óráimon, gyakran mondogatom azt, hogy mindig szelíden bánjunk a testünkkel. Éppen ezért a gyakorlás során, arra bíztatok minden jógázót, hogy csak úgy helyezkedjen el egy-egy ászanában (pozícióban), hogy az kényelmes legyen, és az ellazulást segítse. Ne legyen túlzottan megfeszített, ne legyen túlzottan megerőltető, ne okozzon fájdalmat. Természetesen a testünk és erőnlétünk határait néha picit lehet feszegetni; de a jóga elsősorban a jó közérzetet, az örömöt, és az egészség megőrzését szolgálja. A táplálkozásunkkal is ezt az elvet kell követni, és törekedni arra, hogy a táplálkozásunk egyre tisztább (szattvikusabb), egyre inkább növényi eredetű legyen. Ahogy az elme fokozatosan megtisztul a negatív gondolatoktól, ahogy a tudatállapot emelkedik, úgy a vegetariánus táplálkozás önmagától fog létrejönni. Soha semmit nem kell, és nem is szabad siettetni, hiszen minden úgy jó, ahogy van. Tehát mindig azt edd, ami jól esik, ne foszd meg magadat az evés okozta örömtől, az illatoktól és az ízektől, de tudd a mértéket megtartani. Ha az étkezésed változatos és kiegyensúlyozott, és a mértékletességet betartod, akkor tudhatod, hogy a táplálkozásod kielégítő, és a szattvikus táplálkozás felé haladsz, lépésről-lépésre.




A pozitív gondolkodás és meditáció

A meditatív állapot a „belső csendben” jön létre. A meditációs gyakorlat az a technika, amivel a meditációs állapot elérhető. A meditációs gyakorlat alapja, az elengedés, a megengedés. Az elengedés mindig energia felszabadulást okoz, mivel a szándékmentességgel, a figyelem kivonódik a gondolatokból. Ebben a megváltozott tudatállapotban az elmefolyamatok megnyugszanak, a gondolatok, az érzelmek, az érzékszervi tapasztalatok elcsendesednek, a képzelet, az álmok, az emlékek kioltódnak.

A belső csend a béke, a nyugalom, a szabadság, a biztonság érzetét adja. A teljességet, belső boldogságot, abszolút egységet, az elmerülést, a teljes feloldódást azért keressük, mert valamikor már megtapasztaltuk, tehát tudjuk, hogy létezik. Mindnyájan ismerjük ezt az állapotot, ezért vágyunk rá, születésünk pillanatától kezdve ezért szeretnénk újból és újból átélni. A belső csend megélése visszahelyezi az embert a teljességbe, így a részektől az Egészhez juthat.

A rendszeresen gyakorolt meditáció élettani hatásai:

  • Emelkedik az intelligenciaszint
  • Megnő a kreativitás
  • A külvilág érzékelése kifinomul, fokozódik. Kitágult tudatot eredményez
  • Csökken a stressz, az aggodalom
  • Csökken a szorongás, az idegesség
  • Az agresszív indulat kitörések, jelentősen csökkennek
  • Az idegrendszer, és az izmok ellazulnak
  • Vizsgálatok kimutatták, hogy közvetlenül a meditáció után, mérhetően alacsonyabb a vér tejsavszintje, és még azután néhány órával is alacsonyabb marad. A magas tejsavszint vagy laktátszint a hormonrendszer és az immunrendszer károsodásához vezet.
  • A magas vérnyomás csökken
  • A mellékvesekéreg kortizol nevű hormonja csökken a meditáció ideje alatt. Az alacsony kortizolszint a szokásosnál jóval mélyebb relaxációt és nyugalmi állapotot jelez

A meditáció gyakorlását elkezdeni soha nem késő, csupán egy elhatározás kell hozzá, és némi kitartó gyakorlás után a pozitív változásokat közvetlenül meg lehet tapasztalni. És mint tudjuk, a valódi tudást, a megtapasztalás jelenti.

 

 


 




Vissza az előző oldalra!
Tiszta Forrás Jóga és Önismeret Stúdió - Magyar