Blog

JÓGA ÚTON 2019.08.28.

Blogom célja, hogy elmélyedjek a JÓGA gyakorlataiban, leginkább magam miatt, mert nagy szükségem van a lelki/fizikai megtisztulásra.... ugyanakkor ...

Részletek

JÓGA ÚTON

2019. augusztus 28., 11:32

Blogom célja, hogy elmélyedjek a JÓGA gyakorlataiban, leginkább magam miatt, mert nagy szükségem van a lelki/fizikai megtisztulásra.... ugyanakkor bízom abban, hogy a blog bejegyzések nem csak engem, de Téged is megerősítenek majd, és arra ösztönöznek, hogy az ÚTRÓL, ha egyszer elindultunk, soha ne térjünk le.....

A jóga keletkezéséről

Senki nem tudja pontosan, hogy a jóga mikor keletkezett, és azt sem tudja senki megmodnani, hogy ki volt az az ember, aki tanítani kezdte a jógát. Inkább azt mondjuk, hogy a JÓGA mindig is a kollektív tudattalanban létezett, közösen kaptuk ajándékba az Univerzumtól azért, hogy gyakorlatai által kapcsolatban maradhassunk Önmagunkkal, kapcsolatban maradhassunk a Forrással. Amit a jóga létezéséről bizonyosan tudunk, hogy az India észak-nyugati részén található Indus-völgyben, több mint ötezer éves kőből faragott szobrokat találtak, amelyek jóga pózokat ábrázolnak. Ezek a leletek számunkra két nagyon fontos dolgot is bizonyítanak. Elsősorban, hogy kb. 5000 évvel ezelőtt már létezett az emberiségnek egy kicsinyke magja, akik oly annyira fontosnak tartották a jógát, hogy a művészetükben is megörökítették. Másodsorban pedig azt, hogy a jóga nem a hinduizmusból fejlődött ki, mivel a hinduizmus mint vallás, Kr.e. 1300-1500 évvel keletkezett; majd keletkezése után magába szívta az akkor már évezredes múltra visszatekintő, élő-jóga hagyomány egyes gyakorlatait és filozófiáját.

Patandzsali, az indiai bölcs tudóstól származik a JÓGA legelső írásos összefoglalása "Jóga-szútrák" címmel. Patandzsali életéről nagyon keveset tudunk, feltételezések szerint a Kr.e. 2. század, és a Kr.u. 5. század között élt, és csodálatos misztikus képességekkel rendelkezett. A Jóga-szútrák, a jóga rendszerének az egyik fő, klasszikus és legerdetibb forrásszövege, ezért a jóga atyjának is nevezik. A Jóga-szútrákban Patandzsali részletesen leírta a JÓGA fizikailag és mentálisan végzendő, a testi/lelki megtisztulást segítő gyakorlatait. Pontos leírást olvashatunk arról is, hogy ezeket a gyakorlatokat hogyan, mikor, és milyen gyakorisággal kell elvégezni. Patandzsali szerint, aki a gyakorlatokat rendszeresen elvégzi, a megvilágosodás felé vezető úton jár.  Úton lenni nehéz, de azoknak akik elindultak, és nem fordulnak vissza, az ÚTON csodálatos ajándékokra lelhetnek.

 

A JÓGA SZINTÉZISE - JÓGA UTAK

Az évszázadok során négy jógaösvény (karma, dnyána, bhakti és rádzsa) fejlődött ki. Az indiai fügefa vagy pípa-fa négy ágához hasonlóan, amelyek az ágaikból növesztenek gyökeret, mintha az égből nőne a föld felé. Mivel mindannyian saját személyiséggel rendelkezünk, előnyben részesíthetjük az egyik ösvényt a másikkal szemben, ám nem javasolt az egyoldalú fejlődés, mivel ez a személyiség kiegyensúlyozatlanságához vezethet. Az egész embert - a szívet, az értelmet és a kezet - egyidejűleg kell fejleszteni, tehát a négy fő ösvény szintézise javasolt. Legjobb, ha van egy alap-szádhanánk (spirituális gyakorlatunk) vagy előnyben részesített ösvényünk, de merítünk a többi módszerből is.

KARMA-JÓGA (Cselekvő ösvény)

A karma-jóga önzetlen szolgálat, az az ösvény, amely által az elme a leggyorsabban tisztul, és haladja meg korlátait. A karma-jógi keményen dolgozik, fizikailag és mentálisan egyaránt. Arra törekszik, hogy lebontsa az egót és annak kötődéseit, ellenszolgáltatás nélkül szolgálja az emberiséget. Fontosnak tekinti, hogy a sokféleségben az egységet lássa. Ez teszi lehetővé a jógi számára, hogy ráhangolódjon az alapvető isteni lényegre, amely minden lényben benne lakozik. A karma-jóga azok számára a legalkalmasabb, akik tevékeny alkattal rendelkezenek. Magába foglalja az önátadással végzett munkát, mind a világi, mind  a spirituális szinten.

DNYÁNA-JÓGA (Filozófiai ösvény)

A szellemi fejlődésnek filozógiai vagy értelmi megközelítése, a világot illúzióként írja le. A vivéka (megkülönböztetés) és vairágja (szenvedélytelenség) módszereinek használatával az illúzió fátylai, azaz Májá, lehullanak. A dnyána-jógát általában a legnehezebbnek tartják a négy jógaösvény közül: éles elmét és tiszta értelmet követel.

BHAKTI-JÓGA (Odaadás ösvénye)

A Bhakti-jógához az érzelmi természetű emberek vonzódnak a leginkább. Mivel az érzelmeket nem lehet a végtelenséig elnyomni, a bhakti-jóga az érzelmek szublimálására kínál módszereket. Különféle gyakorlatokon keresztül mint éneklés, imádkozás és mantra-ismétlés, az érzelmi energiát odaadássá alakítja, a haragot, gyűlöletet és féltékenységet pozitív irányba fordítja. Az érzelmeket tiszta isteni szeretetté változtatja. A bhakta mindenben Istent próbálja látni.

RÁDZSA-JÓGA (Tudományos ösvény)

Mindannyian hatalmas szellemi és lelki erőforrásokkal rendelkezünk, amelyek a tudatos elme felszíne alatt gyakorlatilag kiaknázatlanul hevernek. E lappangó képesség felszabadítására a rádzsa-jóga pszichológiai megközelítésű segítséget ad, amely az elme összpontosításának és ellenőrzésének gyakorlati rendszerén alapul. Helyes magatartást, egészséges testet és stabil testhelyzetet, légzésszabályozást és az érzékek visszavonását javasolja ennek elérésére. Az összpontosítás és meditáció felépítménye akkor lehet sikeres, ha ez az alap szilárd. A hatha-jóga, a rádzsa-jóga részeként, az ászanákat (testhelyzeteket) és a pránajámákat (légzésszabályozást) írja le. A jamák és nijamák nélkül a többi lépés nem számít jógának.

 

A Rádzsa-jóga lépcsői.........

 

 

Folytatás hamarosan.......... :)

 

Forrás:

* JÓGA - Az elme és a test harmóniája (Sivananda Yoga Vedanta Centre 2013.)

* GYÓGYÍTÓ JÓGA - Tara Stiles (Édesvíz 2012.)
 


Hozzászólások

Még nem szólt hozzá senki!



Hozzászólok


* A kiemelt mezők kitöltése kötelező!

!
!






Vissza az előző oldalra!
Tiszta Forrás Jóga és Önismeret Stúdió - Magyar